Ajánló
Könyvek, filmek, podcastok – amiket szerintem érdemes megnézni/elolvasni
Hogyan távolított el a természettől a mindennapi mókuskerék, és hogyan keveredjünk vissza?︱zCast
A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokézek és a hét generációs gondolkodás? Hogyan tudunk a 21. századi polikrízis kihívásaira megoldásokat keresni, tenni például a természetért, miközben pörgetjük a napi 8 órás mókuskereket, és nem érjük utol magunkat. Ilyen és hasonló kérdésre keresi a választ Michaletzky Luca ökológiai szemléletű pszichológussal és Rimóczi Oszkárral, a Mégis Kollektíva alapítójával a zCast munkáról szóló adásában a HVG fenntarthatósági podcastjának házigazdája, Fait Federika. Kiderül többek között, milyen régen van velünk a munka, hol tévedtünk el a hozzá való viszonyunkban, milyen messzire tekintsünk vissza a jó gyakorlatokért, és mennyire előre, amikor a jövőről döntünk?
“Miért válunk könnyen social media függővé? Mit ad a social media, amit máshonnan nem kapunk meg? Miért alakul ki az a kényszer bennünk, hogy folyamatosan csinálnunk kell valamit? Hogyan tudjuk pihentetni az agyunkat? Többek között ezekről a témákról is beszélgetett Szász Máté neurobiológussal Bánhalmi Kata a Kösz, jól podcast legújabb adásában.“
Szász Máté neurobiológus, sport és prevenciós diagnosztikai szakértő. Kedvenc témája a táplálékkiegészítők, melyek a helyes, egészséges táplálkozás mellett igenis mindennapjaink fontos részét kell, hogy képezzék.
Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés
Nagyon érdekes beszélgetés az éghajlatváltozásról, emberi természetről, tudományról, kertészkedésről.
Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad
Pöltl Ákos ifjúságkutató és családbiztonsági szakértő olyan témákra hívja fel a figyelmet, amelyekkel egyre több család szembesül nap mint nap: dopaminfüggőség, online zaklatás, és a gyerekek digitális túlterhelése. Szerinte a szülők szerepe nemcsak fontos, hanem meghatározó – különösen azért, mert a gyerekek idegrendszere még fejletlen a digitális tudatossághoz. Álláspontja egyértelmű: 14 éves kor alatt okostelefont adni nem felelősség, hanem kockázat. A digitális detox, ugyanis sokszor éppolyan nehéz, mint egy klasszikus függőségből kilépni.
Megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent – Köves Alexandra – Budapesti Corvinus Egyetem
Film: Rabszolgaság a haladásnevében | Martin Scorsese ébresztő hívása (feliratos)
DA Club Budapest – Gyurkó Szilvi előadása (2025.03.31.)
“Előadásomban arra mutatok rá, hogy bár a gyermek nem kis felnőtt, mégis teljes értékű ember. Már ma is igen nehéz időket élünk, és nem kérdés, hogy egy törékeny világban a gyerekek lelke a legsérülékenyebb. Figyelembe véve pedig az irányt, amerre az életünk tart, láthatóvá válik a számunkra, hogy a valóságtól egyre inkább eltávolodott, virtuális buborékban létező fiatalok élete a legtörékenyebb, és az illúziók mellett az elidegenedés folyamata is egyre nagyobb terhet jelent a számukra. Ha érdemben szeretnénk felkészíteni a fiatalokat a ránk, és még inkább rájuk váró, embert próbáló jövőre, akkor teljes értékű partnerként kell tekintenünk rájuk, és ezt szeretettel érzékeltetnünk is velük. Hiszen a holnap és a holnapután valósága az ő kezükben van. A saját magunk és utódaink érdekében is úgy kell átadnunk nekik a világot, hogy elmondhassuk, mi megtettük, amit megtehettünk… “
Szathmáry Eörs: Meg lehet úszni? Frászt!
Litkai Gergely & Mező János A tagadás nem racionális, hanem pszichológiai kérdés (2025. március 21.)
“A környezetszennyezés mindannyiunk felelőssége, viszont ez sokszor nem egyenlően oszlik el. A nagy multinacionális cégek okozzák a legnagyobb környezeti károkat, és mégis a hétköznapi emberek szedik össze utánuk a szemetet. Nem elég, hogy a pénzünket megkapják, még mi is takarítunk. A Zöld könyv podcast negyedik részében Litkai Gergely Mező János Bálinttal beszélgetett a cégek félrevezető taktikáiról, a profitorientált környezetszennyezésről és lehetséges megoldásokról.”
Jordán Ferenc: Az ember vége, a természet esélye (2025. 02. 17.)
Kendőzetlenül őszintén ökológiáról, ökológiai válságról, tennivalókról, rendszerek komplexitásáról… Érthető, néhol humoros példákkal. Kedvelem Jordán Feri előadásait.
Gyulai Iván: A föld élete, az élet földje
Gyulai Iván élő legenda, minden szava kincs 🙂
Gelencsér András: Ábrándos szép napok… őszintén a globális fenntarthatóságról (2024. 04. 23.)
Talán ez eddig a legjobb, legösszeszedettebb előadás-riport, amit a témában hallottam.
Azért szeretem Gelencsér András előadását, mert nagyon jó szerkezete van. Összeveti a valóságot azzal az ábrándos képpel, amit zöldülésnek neveznek ma a közéletben.
Ez utóbbit nevezi ő “alternatív valóságnak”, ami “egybites üzeneteken” és gazdasági érdekeken alapul, éppen ezért csak látszatmegoldásokat eredményez.
Az előadás és beszélgetés közérthető, emellett a humortól sem mentes…Beszél elektromos autózásról, energiafüggésről, népességről… És az egyéni reakciókról. ÉS arról is, hogy mit kezdjünk mindezzel. Az egész beszélgetés meghallgatásra érdemes, de két elgondolkodtató részletet kiszemeztem belőle:
“Amit tehetünk, az a fogyasztásunk moderálása. Volt egy olyan társadalomtudományi kutatás, ami azt vizsgálta, hogyha a reklámokot kivennénk az egyenletből, akkor mennyivel csökkenne a fogyasztás és azt találták, hogy 30%-kal. Tehát ha nem lennének reklámok, akkor az emberek 30%-kal kevesebbet fogyasztanának. Magyarul arra a 30%-ra biztos nincs szükségük, mert ha szükségük lenne, akkor azt reklám nélkül is megvennék. Ez már helyből egy olyan lépték, amivel lehetne kezdeni valamit.”
“Az internet energiafogyasztása másfélszer akkora, mint a globális repülésé… Ha belegondolunk, az, hogy mi küldözgetjük és lefotózzuk, hogy mit ebédelünk, megvan, hogy mennyi energia. 0.5 km autózás egy nagyobb felbontású fotónak az elküldése”
Az élet meg minden podcast – #064 Szilágyi András – Kikezdett primátusunk (2023. 12.20.)
“Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsmunkájáról, őseink kényszerű diétaváltásáról, Bachról és a klasszikus zenével küzdő gépesített Bachról, elgondolt, de sosem látott színekről, az életről meg mindenről.”
Köves Alexandra: Nemnövekedés, Gazdaság, Válság, Társadalom, Jövő | Mindenségit! #57
Honlapok
Gombacsoda: ez egy csodás határozó oldal, fantasztikus infokkal, fotókkal, a fajok ökológiai szerepével, játékkal…. 🙂 https://www.gombacsoda.hu/
Filmek
Amiről a fák suttognak (2020): Főszereplőnk középmagas, vékony, 100 év körüli. Származását tekintve a bükkfafélék családjába tartozik. Főszereplőnk történetén és kapcsolatrendszerén keresztül ismerkedünk meg a fák életének titkaival, azokkal a képességekkel, melyek hozzásegítették őket, hogy a legősibb teremtmények közé tartozva ma is itt lehessenek a Földön. Megvizsgáljuk a bükk makrokörnyezetét, szociális hálóját, megismerkedünk a fáktól elválaszthatatlan csúszó, mászó, repülő élőlényekkel, tanúivá válunk védekező, versengő és együttműködő stratégiák tucatjainak. Ennek az ismeretlen dimenziónak a bemutatásához speciális képeket is készítünk. Drónfelvételek, az eltérő idődimenzió bemutatásához gyorsított felvételek és animációk, a legapróbb élőlények bemutatásához makrofelvételek lesznek a néző segítségére.
ELVESZETT ERDŐK | Magyar természetfilm (2025): “Az erdő. Egy rejtélyes és gazdag ökoszisztéma, ahol minden faj – legyen az állat, növény vagy gomba – összeköttetésben van. Ahol az avarban védett havasi cincérek és lábatlangyíkok kutatnak táplálék és partner után. A hűs patakokban kövi rákok, apró halak és alpesi gőték élik mindennapjaikat. Mindezt pedig a lombok takarásából figyelik a légykapók, cinegék és fenséges ragadozómadarak, például a héja. Magyarország erdei azonban ma már nem érintetlenek. Erdőségeink mindössze 2 százaléka öregebb 120 évesnél – a vad állapotokhoz pedig még ennél is több időre lenne szükség. Ma utak és lakóövezetek szabdalják erdeinket, a fakitermelés nyomán pedig teljes erdőterületek tűnnek el, szűnnek meg működni. Filmünk a hegyi erdők megmaradt életközösségeit kutatja fel, bemutatva a problémákat, amikkel ezeknek a fajoknak a 21. században szembesülnie kell a Kárpát-medencében. Megismerjük a komplex kapcsolatokat, mely ezeket az ökoszisztémákat jellemzi, és visszautazunk az időben, hogy feltárjuk hegységeink vad múltját.”
Bárányból Birka: “Hegedűs László agrármérnök. 2020-ban addigi állását otthagyva kunbaracsi tanyáján pár tucat birkával kezdte el új életét. Juhász lett!“