A foglalkozás hamarosan meghívható lesz iskolákba is, akár variálva az ökostanddal vagy kézmműves foglalkozással. Részlketek itt (hamarosan) 🙂
Élő erdei hálózat – foglalkozásötlet alsósoknak
Játék célja: Erdei ökoszisztéma összetett hálózatának szemléltetése. Emberi tevékenységek hatásainak érzékeltetése.
Játék üzenetei:
- Rendszerszemlélet: ez az egyik legfontosabb, amit szerettem volna megmutatni. Nagyon sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz az élőlények. És rengeteg kapcsolatot egyáltalán nem is ismerünk… Mint ahogy az összes fajt sem ismerjük.
- Az erdőt (természetet) ért hatások nem függetlenek egymástól (!) – ez is a rendszerszemléletet ersőíti. Ez a globalizált rendszer rengeteg módon nyúl bele a természet működésébe. Rengeteg módon szennyezzük, utakkal feldaraboljuk, ide-oda pakolgatjuk a fajokat akár kontinensek között (gondoljunk például a dísznövényekre), stb. Ezek összetett hatásait megjósolni mára szerintem lehetetlen… Személyes véleményem, hogy ez az egész annyira felfoghatatlanul összetett, hogy a tudomány is egyre inkább csak tapogatózik.
Eszközök: kenderzsineg + erdei élőlények
A játék szemléletessé tételéhez gyapjúból nemezeltem kis figurákat, amiket bőr nyakláncra fűztem. Kis fa táblácskákra (újrahasznosított alapanyag) pedig ráégettem a nevüket. Ez természetesen kihagyható (csak a cukiságfaktort növeli 🙂 ), elegendő akár cetlikre írni és kitűzni a pólóra. Ha mégis van keret beszerzésre, akkor sok tehetséges népi kézműves él kis hazánkban, akik szerintem örömmel vállalnák ilyen gyapjúfigurák nemezelését. 🙂 Mindenképp kerüljük a boltokban kapható, messziről jövő plüss (=műanyag) figurákat, amiknek hatalmas az ökológiai lábnyoma. Az emberi hatásokat szintén nyakláncként készítettem el: régi vászonra nyomtatott grafikákat használtam (amik a saját rajzaim 🙂 ), amiket nemezgyári hulladéknemezzel kereteztem.
Játék leírása:
Minden gyerek megtestesít egy erdőlakót, akinek figuráját a nyakába veszi. Ezután a gyerekek felállnk szétszóródva a teremben. A kenderzsineggel elindulunk valakitől (általában a Fától) és feltesszük a kérdést: „Kivel állok kapcsolatban?”
Itt jelentkeznek azok a gyerekek, akik szerint az adott élőlénnyel valamilyen kapcsolatban állnak. Ez a kapcsolat lehetett az, hogy mit eszik (vagy épp ki eszi meg őt), hol él, vagy épp hol szaporodik, stb… Majd a kenderzsineg gombolyagot elhúzzuk az egyikükig, aki megfogja a zsinórt. Feltesszük ismét a kérdést: „Kivel állok kapcsolatban?”…. Megint felteszik azok a kezüket, akik úgy gondolják, valamilyen úton-módon kapcsolódnak az illetőhöz.
Így haladunk tovább és tovább, mígnem egy hatalmas kusza erdei hálózattá nem alakul az egész osztály… 🙂 Ez szemléletesen mutatja, milyen összetett rendszer is egy erdő.
Ezután jöhet a feketeleves: az emberi tevékenységek hatásai:
Különböző emberi hatásokat szimulálhatunk (favágás, vegyi szennyezés, utak…), hogy mely élőlényekre hathatnak. Például kire hat az, ha kivisszük a holtfát az erdőből: ekkor a holtfa nyakláncot hordó gyerkőc meghúzza a kezében lévő összes zsineget. Majd mindenki, aki érezte a kézében a húzóerőt, az meghúzza az ő kezében lévő zsinegeket… És így tovább… A teljes erdei hálózat megfeszült. Gyorsan kiderül a gyerekek számára, hogy olyan résztvevők is érezték a hatását egy adott emberi tevékenységnek, akik nem közvetlen elszenvedői voltak az adott hatásnak…Olyanok is hatnak egymásra, akik között nincs is közvetlen kapcsolat…
Játék végső kifutása: a játék végén lehet arról beszélgetni, hogy mi és a gyerekek is mit tudunk tenni az erdőkért. És itt nem csak a szokásos klisékről lehet beszélni (ültessünk fákat, stb.), hanem arról is, hogy a hétköznapi döntéseink is rengeteget számítanak.Erdeink egy részét azért vágjuk ki, hogy eltüzelhessük az erőművekben és energiát termeljünk (- itt összekapcsolódhatunk az energiatakarékossággal). Erdeink nagyon jelentős részét tüzelőanyagként hasznosítjuk. Viszont az, hogy mennyi fát használunk el tüzelőnek, az függ attól, hogy mekkora és milyen szigetelésű házunk van. Erdeink maradék részét azért vágjuk ki, hogy anyagot nyerjünk papírhoz, papírtermékekhez, építkezéshez, bútorokhoz, használati tárgyakhoz… Itt kifuttathatjuk a beszélgetést afelé, hogy ezekkel hogyan lehet spórolni. Papírzsepi helyett használhatunk textilzsebkendőt, a papírpoharakat/étkészletet/szívószálat teljes mértékben el lehet hagyni, ha mindig hordunk magunkkal saját bögrét, tányért, evőeszközt… És így tovább…Végül, de nem utolsósorban rátérhetünk az erdőjárás/kirándulás alapszabályaira: csak a lábnyomunkat hagyjuk az erdőben (= ne szemeteljünk!) illetve a kvad (és hasonló szörnyetegek) nem valók az erdőbe (se).
A lényege, hogy a hétköznapi döntéseink, cselekedeteink és gondolkodásmódunk nagyban befolyásolják azt, hogy mennyi erdő tűnik el.