Lorax pontgyűjtő rendszer
Célja
Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)
A pontok gyűjtése arra ösztönzi/tanítja a gyerekeket, hogy hogyan vigyázzanak a természetre, miért fontos mindez. És hogy ne csak mondják, hanem CSINÁLJÁK is! 🙂 Többféle léptékben lehet a Lorax pontgyűjtő rendszert bevezetni: akár családon belül is jó ötlet, de bevezethetik az iskolák-óvodák osztályai, sőt, kisközösségek, akár falvak is (mi ezt az utóbbit próbáljuk ki, a tapasztalatokról később 🙂 ).Kerettörténet: Lorax
A Lorax nem más, mint az Erdő/Természet Lelke avagy Védelmezője egy kis narancssárga szőrgombóc formájában. 🙂 A pontszerzések során neki próbálunk kedveskedni, ezáltal óvjuk a Természetet.
Pontszerzés
Nem sokban különbözik más pontgyűjtő rendszerektől: a gyerekek egy kis könyvecskébe pontokat gyűjtenek (hogy miért lehet például pontot kapni, azt lásd lentebb), majd bizonyos pontszám elérésekor jutalomban részesülnek. Fontos, hogy a jutalom nem a szokásos tárgyi jutalom – plüssfigura, jelvény, miegymás -, hiszen az ökológiai problémák gyökere a túlfogyasztásban rejlik, így a felhalmozó magatartást nem szeretnénk erősíteni.
Tehát a Lorax pontgyűjtő rendszerben a jutalom valamilyen élmény legyen! (ötletek lent a Jutalomötletek részben)
Milyen cselekedetekért lehet Lorax pontot kapni?
Ha vegyes korosztályról van szó – például nem egy osztályról, hanem egy kis faluban élő összes gyerekről -, akkor bizony többféle programmal érdemes készülni, hogy mindenki megtalálja a magának valót 🙂
Íme néhány (folyamatosan bővülő) ötlet, ami Lorax pontot érhet:
-
- Szemétszedő akción való aktív részvétel
- Otthoni feladatok. Például környezeti neveléssel kapcsolatos vagy elgondolkodtató olvasmányok, amelyekhez feladatsort készítünk és aminek megoldásáért Lorax pont jár. Egy ilyen könyv például a Karácsonyi malac, mely szintén nagyon tanulságos mese 🙂
- Kézműves szakkör: fontos, hogy ezeken a szakkörökön természetes alapanyagokkal dolgozzunk! Népi kézművesség tökéletes, rengeteg hasznos dolgot tanulhatnak a gyerekek: kosárfonás, nemezelés, stb.! A foglalkozások során a lehető legkevesebb ragasztót, csillámot, műanyagot és más szintetikus anyagot használjunk! Próbáljuk ki a vesszőt, faágakat, csuhét, gyapjút, agyagot, stb. Az alapanyagokat is úgy szerezzük be, hogy minél kevesebbet utazzon, lehetőleg mind legyen magyar. Ha pedig festék kell, használjunk tejfestéket vagy készítsünk magunk! Kézműves ötleteket itt találsz!
- Madárodú készítés maradék fából (ezen az oldalon bővebben): kis szárnyas barátainknak kedvezhetünk, ha készítünk a gyerekekkel madárodút. Sőt, mivel a cinegék tetemes mennyiségű hernyót hordanak fiókáiknak táplálékul, bizony a gyümölcseink is meghálálják. Fontos, hogy újrafelhasznált, maradék fából készítsük a madárodúkat, hiszen a boltban vett új faanyag újabb fakivágást eredményez valahol a világban. Ráadásul ezek szállítása és feldolgozása is hatalmas ökológiai lábnyommal jár. A rendszerszemlélet elsajátítása kulcsfontosságú.
- Zöld cselekedet: az is Lorax pontot érhet, ha valaki zöldet cselekszik: pl. a falunapra vagy rendezvényre hoz magával bögrét, tányért, evőeszközt. Vagy épp a boltba szatyor helyett saját zsákjába teszi a kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget. Ennek célja, hogy az egyszerhasználatos termékekről leszokjanak a gyerekek. Mindegy hogy az egyszerhasználatos termék bambuszból, fából, papírból van -tehét látszólag “zöld”, mert nem műanyag -, ugyanis ha valamit csak egyszer használunk, az mindenhogy rendkívül környezetszennyező, bármiből is készüljön!
- Gyümölcsfa ültetés: tájjelegű gyümölcsfa köztérre, út mellé, iskolába, mindenhogy jó! Nem csak tisztítja a levegőt, árnyékot vet és élőhelyet ad rengeteg élőlénynek, hanem ízletes gyümölccsel is ellát 🙂
- Zöld mesekör: Kb. 1-2 óra hosszúságú szakkör, ami egy természetvédelmi vonatkozású mese felolvasásával kezdődik, majd ahhoz kapcsolódóan kisebb feladatok megoldásával folytatódik. Ezen való részvétel is Lorax pontot ér 🙂 Ilyen könyv például Pásztor Ildikó: A zöld lovag című könyve, ezen az oldalon több – és folyamatosan frissülő – ötleteket is találsz a mesék feldolgozásához.
- Természetvédelmi eszközök készítése: madárodú, darázsgarázs, madáretető, stb. Ha tudjuk, mindezeket készítsük természetes alapanyagokból. Fa esetén használjunk ágakat vagy maradékfát.
- Kirándulások
- Közös veteményes
Jutalom
Egy ötlet a jutalmazásra: a pontokat élménykártyákra lehet beváltani.
Például:- 5 gombóc fagyi a helyi fagyizóban vagy 2 szelet süti, stb. ( 20 Lorax pont)
- Belépőjegy 2 főre valahova (pl. kertmozi, arborétum, színház; 20 Lorax pont)
- Egy választott kézműves szakkörön való részvétel (30 Lorax pont)
- Kirándulás (30 Lorax pont)
- stb
Ötletek a rendszer üzemeltetéséhez
Lorax pontgyűjtő füzet:
Ahhoz, hogy a pontszerző rendszer működjön, csupán egy névre szóló kis füzetecskére (vagy egy lapra) van szüksége minden résztvevőnek amin gyűjti a pontokat. Ez hasonló, mint bármilyen általunk ismert pontgyűjtő rendszer. Bele lehet írni minden pontszerzés alkalmával a dátumot, hogy miért kapta a pontot, hány pontot kapott és egy aláírást/pecsétet a program vezetőjétől. Ha elég lelkesek vagyunk, egyszerűen köthetünk a gyerekeknek névreszóló füzetet. 🙂 Ez még személyesebbé teszi a rendszert, ráadásul minden gyerek kipingálhatja magának a borítót, ami plusz értéket ad hozzá! 🙂 A füzet belsejét innen le lehet tölteni így csak nyomtatni kell (A6-os füzetecske lesz ebből, így nyomtatásnál A4-es papírra kettő kijön). Az általam készített füzetecske újrahasznosított papírból és kartonlapból készült. Van egy pontgyűjtő része – ide jegyzem majd fel a megszerzett pontot minden alkalommal -, illetve ezután van egy “Zöld jegyzeteim” rész, ami tulajdonképpen néhány üres lap ahová rajzolgathat, ötletelhet a tulajdonos. 🙂
-
- Lehet írni a Loraxnak levelet (vagy épp rajzolni), ha valakinek kedve támad. Ezt bármikor lehet 🙂
- Ha vannak otthoni feladatok, akkor a megoldást ebbe a postaládába lehet bedobni amit időnként a programvezető néz. 🙂
Tanulságok a Loraxból
Néhány tanulság, amire a film rávilágít és amiről érdemes utána beszélgetni:
1) A pénz nem minden.
Valahász – ahogy egyre elvakította a pénz és a hatalom – elveszítette kis barátait és csakis érdekbarátok vették körül. Majd ahogy elfogyott a pénz, az érdekbarátok is eltűntek és így lett Valahászból magányos, megkeseredett ember.
2) Nem mindenki akar jót neked, aki azt mondja… Nézz a falak (reklámok) mögé 🙂
Lásd O’Hare a filmben, aki palackozott levegőt árult és nem szerette volna, hogy Pompamacs fákat ültessenek az emberek, mert akkor az ő üzlete fuccsba megy. Sulykolta az emberekbe, hogy nem kell fa, csakis a saját érdekében.
3) A természet “ingyen adja” neked szolgáltatásait: tiszta levegőt, tiszta vizet, egészséges élelmiszert, talajt. A világon nincs ennél fontosabb – semmilyen nyugati ketyere és kütyü, ruha, játék! Becsüld meg! Ahogy a mondás mondja:
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor jön rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.
4) Merj változtatni, merj kilépeni a tömegből! Ha változtatni szeretnénk a világ folyásán, akkor először magunkban kell megváltozzunk. Eleinte furcsának fogsz tűnni, de majd egyre többen követnek, mert ők is meglátják, hogy másképp is lehet élni 🙂 Merd másképp csinálni, mint a többiek, hiszen a többség jelenleg fenntarthatatlan szokásokat követ. Tedd meg Te az első lépést! 🙂
Ez a legfőbb üzenete a mesének (és ezáltal lett a pontgyűjtő rendszer mottója is):
Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)
5) Nem jó, ha egy vállalkozás túl nagyra nő.
Ha csak azt veszed meg, amire valóban szükséged van, rájössz, hogy az nem is olyan sok 🙂
Ha ezt tartod szem előtt, nem fog eluralkodni rajtad a kapzsiság, nem kezdesz el felesleges tárgyakat halmozni. Új autó, mégegy autó, nagy ház, nyaraló, legújabb kütyü, legújabb divatot követő ruhák…
Engedd el és megérzed, mi a valódi szabadság! 🙂
6 A természet tud regenerálódni! De csak akkor, ha hagyjuk neki!
7) Az ember nem uralkodik a Természet felett, hanem annak része.